Bruno Bettelheim klasszikus műve, A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, a mesék pszichológiai és nevelési szerepét vizsgálja. Ebben a könyvben Bettelheim hangsúlyozza, hogy a mesék nemcsak szórakoztatásra valók, hanem mélyebb, érzelmi és erkölcsi fejlődést is elősegítenek. Ahhoz azonban, hogy a mesék igazán hatékonyan segítsenek a gyermekek fejlődésében, nem mindegy, hogyan mondjuk őket. Íme néhány gondolat és tanács Bettelheim elmélete alapján arról, hogyan meséljünk hatékonyan.
1. Válasszunk a gyermek életkorának és helyzetének megfelelő mesét
Bettelheim szerint a gyermekeknek olyan meséket kell hallgatniuk, amelyek rezonálnak az aktuális érzelmi és fejlődési állapotukra. Például egy kisebb gyermek számára az egyszerűbb történetek, mint a Három kismalac, segíthetnek az alapvető konfliktusok és megoldások megértésében. Egy idősebb gyermek számára viszont komplexebb mesék, mint például a Hamupipőke vagy a Jancsi és Juliska, kínálhatnak mélyebb tanulságokat és érzelmi megerősítést.
2. Éljük át a mesét mesélés közben
A mesemondás nem egyszerűen szavak felolvasása; a mesélőnek valóban bele kell élnie magát a történetbe. Használjunk változatos hanghordozást, mimikát és gesztusokat, hogy a gyermek érezze, a történet élő és valóságos. Bettelheim szerint ez segíti a gyermek azonosulását a szereplőkkel, valamint erősíti a mesemondó és a hallgató közötti érzelmi kapcsolatot.
3. Ne moralizáljunk túlzottan
A mesék ereje abban rejlik, hogy szimbolikusan és indirekt módon tanítanak. Bettelheim szerint fontos, hogy ne magyarázzuk túl a tanulságot, hanem hagyjuk, hogy a gyermek saját maga fedezze fel azt. Ha például a Piroska és a farkas történetét meséljük, nem kell külön hangsúlyozni, hogy „ne beszélj idegenekkel” – a gyermek magától is megérzi a történet üzenetét.
4. Hagyjunk teret a képzeletnek
A mesék hallgatása közben a gyermekek belső képeket alkotnak. Ezért a szöveg túlzott illusztrálása vagy a történet megszakítása megzavarhatja ezt a folyamatot. Hagyni kell, hogy a gyermek saját képzelete dolgozzon, így a mese mélyebb, személyesebb hatást gyakorol rá.
5. Ismételjünk bátran
A gyermekek szeretik újra és újra hallani ugyanazt a mesét, mert ez biztonságérzetet ad nekik, és segíti a történet alapos megértését. Bettelheim rámutat, hogy az ismétlés lehetőséget teremt arra, hogy a gyermek újabb és újabb szempontokat fedezzen fel, és mélyebben megértse a mese szimbolikáját.
6. Ne kerüljük a nehézségeket vagy konfliktusokat
A mesékben gyakran előfordulnak ijesztő vagy szomorú elemek, de ezek nem ártanak a gyermekeknek – épp ellenkezőleg, segítenek nekik szembenézni a saját félelmeikkel és szorongásaikkal. Bettelheim hangsúlyozza, hogy a boldog befejezés mindig megadja azt a megkönnyebbülést, amelyre a gyermeknek szüksége van.
7. Legyünk jelen és figyeljünk
A mesemondás nem csupán a történet átadásáról szól, hanem egy közös élményről is, amely erősíti a kapcsolatot a mesélő és a gyermek között. Legyünk jelen, figyeljünk a gyermek reakcióira, és ha szükséges, alkalmazkodjunk hozzájuk.
Összegzés
Bettelheim tanításai szerint a mesemondás művészet, amely komoly hatással van a gyermekek érzelmi és szellemi fejlődésére. Ha odafigyelünk a fenti szempontokra, a mesemondás nemcsak szórakoztató tevékenység, hanem egyben értékes nevelési eszköz is lehet, amely egész életre szóló nyomot hagy a gyermekekben. Meséljünk tehát bátran, szeretettel és átéléssel!
