Miért fontos, hogy a gonoszt ne szépítsük? – Bruno Bettelheim töprengései a mesék üzenetéről

Bruno Bettelheim, a neves gyermekpszichológus és meseelemző, írásaiban nagy hangsúlyt helyezett a mesék pszichológiai szerepére. Egyik legfontosabb érve az volt, hogy a gyerekek lelki fejlődése érdekében nem szabad a gonoszt idealizálni, sem pedig „megszelídíteni”. De miért tartotta ezt ilyen lényegesnek?

A gonosz szerepe a mesékben

A mesék világában a gonosz nemcsak ijesztő, de határozott és egyértelmű. A farkas a Piroska és a farkasban vagy a gonosz mostoha a Hófehérkében megtestesíti azt a fenyegetést, amelyet a gyermek még nem tud pontosan megfogalmazni, de amely ott lappang a tudatalattijában. Bettelheim szerint ezek a figurák segítenek a gyerekeknek szembenézni a saját belső félelmeikkel, anélkül hogy azokat el kellene nyomniuk.

A gonosz megszelídítése: Mi veszik el?

Azok a modern törekvések, amelyek a mesék gonosz karaktereit kevésbé fenyegetővé teszik, vagy éppen humorossá alakítják őket, éppen ezt a lényegi funkciót veszik el. Ha a farkas csak egy csetlő-botló figura, aki inkább nevetséges, mintsem riasztó, a gyerek nem tanulja meg, hogyan küzdjön meg a valós félelmekkel. Bettelheim szerint a gonosz mérséklése azért is problémás, mert ezzel a mese világa irreálissá és jelentéktelenné válik.

A mese, mint lelki úti társ

A mesék egyfajta lelki útmutatók, amelyek segítenek a gyerekeknek megküzdeni az érzelmi konfliktusokkal. A hős, aki legyőzi a gonoszt, reményt ad arra, hogy a nehezebb életszakaszokon is túll lehet jutni. Ha a gonosz nem elég fenyegető, akkor a hős győzelme sem lesz igazán jelentős.

A félelem és az önbizalom kapcsolata

Bettelheim szerint a gyerekek önbizalma nem azzal nő, hogy elrejtjük előlük a félelmetes dolgokat, hanem azáltal, hogy szembesülnek velük és megtanulják legyőzni őket. A mesék gonosz karakterei lehetőséget adnak arra, hogy a gyerekek biztonságos környezetben dolgozzák fel a félelmeiket.

Mit tanulhatunk ebből ma?

Bettelheim gondolatai ma is relevánsak, különösen a gyermeknevelésben. Az által, hogy nem óvjuk túlzottan a gyerekeket a negatív élményektől, hanem lehetőséget adunk nekik, hogy a meséken keresztül és metaforikusan dolgozzák fel őket, segítjük őket abban, hogy erős, magabiztos felnőttekké váljanak.

Ez is érdekelhet:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.